Sajtószabadság: újabb lejárató lista a Riporterek Határok Nélkül szervezetétől

Idén is kitett magáért a Soros-hálózat ismert szervezete.

Az RSF friss sajtószabadság-indexe nem a médiahelyzet objektív állapotát tükrözi, hanem egyre inkább politikai és ideológiai preferenciákat szolgál – olvasható a Faktum elemzésében.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) 2025-ös sajtószabadság-jelentése szerint Magyarország a 68. helyen végzett, miközben számos olyan ország előzi meg, ahol az újságírókat tényleges fizikai fenyegetés éri, médiumokat zárnak be, vagy a kormány szinte kizárólagos információforrássá vált – olvasható a Faktum elemzésében.
Ukrajna, Észak-Macedónia, Sierra Leone vagy Elefántcsontpart példái is azt sugallják, hogy az RSF rangsora nem minden esetben tükrözi a sajtószabadság valós állapotát, hanem sokkal inkább ideológiai vagy politikai szempontokat érvényesít. Mindezt erősíti az Egyesült Államok esete is, ahol a Trump-adminisztráció újbóli hatalomra kerülése után már néhány hónap alatt érezhető visszaesést állapított meg a szervezet – egyes vélemények szerint túlzottan gyorsan és megalapozatlanul.
A lista összeállításának módszertana is kérdéseket vet fel: az RSF öt dimenzió alapján értékel, azonban a pontszámokat nagyrészt anonim kérdőívek alapján határozzák meg, amelynek válaszadóit nem hozzák nyilvánosságra. Ez aláássa az átláthatóságot és lehetőséget teremt a szubjektivitásra. A gazdasági és strukturális különbségek – mint például a nyelvi izoláció vagy a piac mérete – szintén torzító hatással lehetnek az értékelésekre, mégsem kerülnek kellő súllyal figyelembe vételre. Különösen a politikai környezet dimenziója tűnik dominánsnak, ami rendszeresen Magyarország gyengébb szerepléséhez vezet,
miközben hasonló piaci koncentráció vagy tulajdonosi befolyás más uniós országokban nem okoz hasonló pontvesztést.
Az elemzés végül arra is rámutat, hogy az RSF maga sem mentes a politikai befolyástól: működését nagyrészt nyugati államok és nemzetközi szervezetek finanszírozzák, miközben rendszeres partnerei olyan NGO-knak, amelyek ideológiai alapon bírálják az egyes országokat. Magyarországon a kritikus sajtó működik, fizikai atrocitások nincsenek, és a médiapluralizmus – különösen online – biztosított. Ennek ellenére a nemzetközi rangsorok gyakran figyelmen kívül hagyják e tényezőket, ami torz képet fest a hazai helyzetről, és felveti a kérdést: a sajtószabadság mérésének célja a valóság leképezése, vagy politikai értékítéletek visszatükrözése?
A teljes elemzést ide kattintva olvashatja el.
Ezt is ajánljuk a témában
Idén is kitett magáért a Soros-hálózat ismert szervezete.
Nyitókép: faktumprojekt.hu